Fűtés korszerűsítése: gázfűtés helyett hőszivattyú?

Hogyan működik a hőszivattyú?

A hőszivattyú lényege, hogy a környezetből - levegőből, talajból vagy vízből - vonja ki a hőt, majd azt hőcserélő segítségével továbbítja az épület fűtési rendszerébe.

• Levegő-víz hőszivattyú: a legelterjedtebb megoldás, amely a külső levegő hőjét hasznosítja.
• Talaj-víz hőszivattyú: a talaj hőmérsékletét használja fel, rendkívül stabil és hatékony, de nagyobb beruházást igényel.
• Víz-víz hőszivattyú: kút vagy természetes vízforrás hőenergiáját alakítja át, speciális engedélyhez kötötten lehetséges csak.

A működési elv hasonlít egy fordított hűtőszekrényhez: elektromos energiával a rendszer többszörösét képes hő formájában előállítani.

Mitől hatékonyabb a hőszivattyú?

A hőszivattyú a felvett energia négyszeresét, sőt többszörösét képes leadni fűtési teljesítményként a környezetből, míg például a gázkazánoknál a hatásfokot a földgáz elégetésének energiavesztesége korlátozza. A földgáz elégetése során nem az összes hő hasznosul: a kazánból távozó füsttel együtt meleg is távozik a kéményen keresztül, ami jelentős veszteség. A hőszivattyú lényegesen magasabb hatásfokú, környezetbarát és megújuló energiával (pl. napelemmel) is működtethető, míg a gázkazánok fosszilis tüzelőanyagot égetnek el, és közvetlen károsanyag-kibocsátással járnak.

• Magas hatásfok (COP érték): egy korszerű hőszivattyú 1 kWh villamos energiából akár 3–5 kWh hőenergiát is képes előállítani.
• Megújuló energiaforrás: a hő jelentős része a környezetből származik, így kevésbé terheli azt.
• Biztonságos működés: nincs égéstermék, így nem kell tartani szén-monoxid-mérgezéstől.
• Komplex funkció: bizonyos típusok nyáron klímaként is használhatók, valamint a használati melegvíz előállítására is.
• Hosszú távú megtakarítás: bár a beruházás költségesebb, a fenntartási kiadások lényegesen alacsonyabbak lehetnek.

Amennyiben napelemes, napkollektoros rendszert is kiépítünk, akár nullára is csökkenthetjük a rezsit.

Milyen beruházással jár az átalakítás?

Egy gázzal fűtő rendszerről a hőszivattyúra történő átállás költsége több tényezőtől függ:

• Ingatlan típusa és szigeteltsége: rosszul szigetelt házak esetében előbb energetikai korszerűsítés javasolt.
• Fűtési rendszer: a hőszivattyú alacsony hőmérsékleten működik hatékonyan, ezért ideális a padlófűtés vagy nagy felületű radiátor. Régi, kis méretű radiátorok esetében cserére lehet szükség.
• Berendezés ára: egy levegő-víz hőszivattyú teljes telepítéssel jellemzően 3–5 millió forint, míg a talajszondás rendszer ennek akár a duplája is lehet.
• Kiegészítő átalakítások: villamos hálózat bővítése, puffertartály vagy HMV-tartály beszerelése is szükségessé válhat.

Támogatások

Az állam több formában is ösztönzi a megújuló energiaforrások használatát:

• Otthonfelújítási Program (2024–2026): bizonyos feltételek mellett vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel is elérhető fűtéskorszerűsítésre.
• H tarifás áram: speciális kedvezményes áramszolgáltatás hőszivattyúkhoz, amely jelentősen csökkenti az üzemeltetési költséget.
• Lakossági energiahatékonysági pályázatok: időszakosan nyíló lehetőségek, amelyek a hőszivattyú beépítését is támogathatják.

A hőleadó berendezések hatékonyságának javítását, vagyis a hűtő-fűtő berendezések korszerűsítését célzó korszerűsítés elszámolható EKR (Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer) rendszerben jelenleg is. 

A lakossági energiahatékonysági intézkedéssel elérhető kompenzációs lehetőségekről további részletek ITT olvashatók.

Érdemes figyelemmel kísérni a pályázati lehetőségeket, mivel a támogatások jelentősen lerövidíthetik a beruházás megtérülési idejét.
A hőszivattyú hosszú távon energiahatékony, környezetbarát és biztonságos megoldást kínál. Ha az ingatlan megfelelően szigetelt, és a fűtési rendszer alkalmas az alacsony hőmérsékletű üzemre, a hőszivattyú nemcsak fenntartható, hanem gazdaságos választás is. A támogatási lehetőségeknek köszönhetően pedig a korszerűsítés ma elérhetőbb, a beruházás pedig hamarabb megtérül.