Melegvízrendszerek korszerűsítése: hőfejlesztő berendezés cseréje

Az energiaárak emelkedése és a környezettudatos gondolkodás térnyerése egyre többeket ösztönöz korszerűsítésre. A hőszigetelés és a nyílászáró csere mellett szintén fontos lépés ebben a folyamatban a melegvízellátást biztosító hőfejlesztő berendezés cseréje, amely hosszú távon szintén jelentős energiamegtakarítást és üzemeltetési biztonságot eredményezhet.

Milyen melegvíz ellátó rendszerek léteznek?

A melegvíz ellátó rendszerek elhelyezés és működési elv szerint alapvetően két nagy csoportba sorolhatók: központi és helyi rendszerekre.

Központi melegvízrendszerek esetén egyetlen hőfejlesztő látja el a teljes épület vagy létesítmény melegvíz-igényét. Az így előállított melegvizet szigetelt csőhálózaton keresztül juttatják el a felhasználási pontokra.

Előnye, hogy mérete miatt gazdaságos, és egyenletes vízhőmérséklet értető el. Hátránya azonban a magas beruházási költség, és a hálózaton tapasztalható hőveszteség.

Helyi rendszerek esetén minden fogyasztási pontnál külön berendezés (pl. átfolyós vízmelegítő vagy villanybojler) gondoskodik a melegvízről.

Ennek előnye a gyors melegvíz-ellátás, valamint, hogy nincs hálózati hőveszteség, hisz helyben készül a melegvíz. Hátránya viszont, hogy mivel több készülék van, így több a karbantartási pont, és magasabb az összesített energia-felhasználás.

A központi rendszerek jellemzően gazdaságosabbak és könnyebben szabályozhatók, míg a helyi rendszerek egyszerűbben telepíthetők, de kevésbé hatékonyak nagyobb léptékben.

A melegvíz előállítására alkalmas hőfejlesztő berendezések

A hőfejlesztő berendezések feladata a víz felmelegítése különféle energiaforrások felhasználásával,  például szilárd, folyékony és gáz halmazállapotú tüzelőanyagok, valamint áram és távhő.

A leggyakrabban alkalmazott hőfejlesztők:

• Gázüzemű kazánok: Hosszú ideje elterjedt megoldás, de a hagyományos típusok ma már kevésbé energiahatékonyak.
• Kondenzációs kazánok: A korszerű gázkazánok közé tartoznak; a füstgázban rejlő hőenergia visszanyerésével akár 98%-os hatásfokot érnek el.
• Villanybojlerek és elektromos vízmelegítők: Egyszerűen telepíthetők, de a villamos energia költsége miatt kevésbé gazdaságosak hosszú távon.
• Hőszivattyús vízmelegítők: A környezeti hőt hasznosítják, így akár 3–4-szer több hőenergiát képesek előállítani, mint amennyi villamos energiát felhasználnak.
• Napkollektoros rendszerek: A napenergia segítségével akár a melegvíz-szükséglet nagy része fedezhető, különösen a nyári időszakban.
• Kombinált rendszerek: A hőszivattyú és kondenzációs kazán együttese, amely az üzemeltetési költség szempontjából a leggazdaságosabb megoldást nyújtja.

Melyik megoldás korszerű és energiahatékony?

A kondenzációs kazán és a hőszivattyú jelenleg a legkorszerűbb és leghatékonyabb megoldások közé tartozik.
A kondenzációs technológia különösen jól alkalmazható, ha már meglévő gázüzemű rendszer korszerűsítése a cél, hiszen a meglévő infrastruktúra részben tovább hasznosítható.
A hőszivattyús rendszerek kiemelkednek energiahatékonyságban és a fenntarthatóságban, különösen, ha megújuló energiaforrással (pl. napelemmel) kombinálják őket.
Ezek a berendezések nemcsak a fogyasztás csökkenését biztosítják, hanem hozzájárulnak az épület energiahatékonysági besorolásának javításához is.

Az EKR és a HEM szerepe a korszerűsítésben

A melegvíz-előállító rendszerek korszerűsítése nemcsak gazdasági, hanem környezeti szempontból is előnyös. Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) keretében az energiahatékonysági beruházások - például egy korszerű hőfejlesztő berendezés telepítése - elszámolható energia-megtakarítást (HEM) eredményezhetnek, amennyiben a kivitelezés megfelel a szabványosított követelményeknek.

A HEM (Hitelesített Energia-megtakarítás) igazolja a beruházás révén elért megtakarítást, amelyet az energetikai audit és mérési adatok alapján hitelesítenek. Ezen megtakarítás értéke akár pénzügyi formában is realizálható, hiszen az EKR keretében a vállalatok az energia megtakarítást kötelezettségük teljesítésére elszámolhatják, melyért cserébe kompenzációt nyújtanak a lakossági beruházónak. Ez a kompenzáció a lakossági beruházó számára csökkentheti vagy akár kiválthatja az önerőt, így a beruházás pénzügyileg is kedvezőbbé válik.

A lakossági energiahatékonysági intézkedéssel elérhető kompenzációs lehetőségekről további részletek ITT olvashatók.